Vannak nagyon rossz rendezők a filmes történelemben. Ezt nem lehet elvitatni. Mégis kevesebb azoknak a száma, akik emiatt váltak híressé, avagy ez lett a védjegyük. Vannak természetesen, szó se róla, ám kétségtelenül - hogy a műfajnál maradjuk - Ed Wood neve lehet leginkább ismerős a számunkra. Ez a kedves úriember annyira pocsék direktor volt, hogy még életében legenda lett. Negatív hősként ünnepeljük, viszont mégis volt egy nagy erénye. Páratlan ugyanis az a lelkesedés és törődés, amivel az általa gyártott filmeket, illetve történeteket kezelte. Mert emberünk nem csak rendezett ám, hanem forgatókönyvet írt, és még játszott is saját filmjeiben, amik annyira rosszak voltak, hogy vallatni lehetett velük. Fittyet hányt a filmes procedúra minden egyes pontjára, és ön rendelkezve, amolyan gyermeki naivsággal - és természetesen elegendő pénz nélkül - fogott hozzá egy egy projektjéhez. A rendezés általában kimerült az egyes jelenetek kamerával történő felvételében, amiket gyakorta összesvissza egyetlen egyszer vett fel, nem törődve az esetleges hibákkal, zavarokkal.
Színészei többnyire dilettáns amatőrök voltak, vagy már régen lepukkant, elfeledett, a közönség számára már ciki egykori sztárokat alkalmazott. Így köszönhette Lugosi Béla, hazánk vámpír gyermeke utolsó filmjeit neki, ami nemhogy segítette volna felemelni, hanem még inkább aláásta egykor csillogó hírnevét. Speciális effektjei felháborítóan rosszak voltak, és egész egyszerűen azáltal, hogy kompetenciában emberünknek voltak kisebb hiányosságai, sajnos avatatlan szemmel is észre lehetett őket venni. Röviden szólva Ed Wood méltán érdemelte ki a múlt század egyik legrosszabb rendezője címet.
Napjainkban egyébként Uwe Boll-t lehet emlegetni, mint második Ed Wood-ot, hiszen a számítógépes játékok filmre adaptálásának 'nagymestere' legalább annyira hasít, ha fos filmet kell csinálni, mint egykori 'mestere'. Bár ettől függetlenül, a filmes közönség értetlenségétől övezve neki mégis sikerült bejutnia nagy stúdiókba, illetve sikerült nagy neveket palira vennie. Ám van még egy név - a sok közül -, akit kevésbé tartunk számon, pedig ha valaki, akkor ő mindenképpen pályázhat az Ed Wood reinkarnációs verseny dobogós első helyére. A '80-as években felbukkant rendező megannyi hulladékot, trasht, B-filmet, exploitationt, és koppintást tudhat maga mögött, amik színvonala egységben lapul a béka sejhaja alatt eonokkal.
Filmográfiáját kár előkotorni, mert ugye szarból könnyű építkezni, hiszen sok van belőle, így az majdhogynem elér a Holdig. Ami gyakorlatilag emberiség ellen elkövetett bűntett is lehetne, tehát minimum kasztrálás járna érte, de én javaslom, hogy egy húzóra vetítsék le neki az összes filmjét. Az majd beteszi a kulcsot, az ejnye bejnye itt már nem segít. Mert hogy emberünk még ma is aktív, úgyhogy mindenképpen lehet valamilyen aljas célja, az tuti. Sajnos én is beleestem a csapdájába a minap - igaz, már több alkalommal - és óvatlanul levetítettem magamnak Fred Olen Ray Alienator című celluloid fegyverét.
Kol egy igazán veszélyes csillagközi fickó, akinek éppen a kivégzésére készülnek valahol a távoli űrben, egy 'börtönbolygón', ami amúgy egy űrhajó. Ám mivel innen tudjuk, hogy a jövőben is vannak retardáltak, így antihősünknek sikerül James Bondot megszégyenítően elszöknie, és egyenesen a Föld felé vennie az irányt. Ott rendje módja szerint le is zuhan, majd pár '80-as évek 'bubble gum' tinédzserrel kerül egy "csónakba". Ám a börtönbolygó kissé homokos, de jól titkolom parancsnoka utánaküld egy valami gyilkológépet, vagy mit, aminek az a feladata, hogy megsemmisítse a célszemélyt. Ám a Kol és a tinik (milyen szupi vasárnap délelőtti ifjúsági filmcím), meg a vadőr (komolyan) felveszik az idegennel a harcot, és elkeseredett küzdelemben (hohohehe) próbálják meg a lehetetlent: megállítani az Alienatort, amíg az a Föld pusztulását nem okozza.
Istenem, de nehéz volt ezt leírni. De most komolyan. Amit a tartalomban olvashattok, negyede sincs annak az oltári hülyeségnek, mint amiben a filmben találkozhatunk. De hogy ne szaladjak ennyire előre, kezdjük az elején. A történet az abszolút nulla kategória. A Paul Garson jegyezte scriptnek megvan minden negatívuma, ami csak egy forgatókönyvnek meglehet. Következetlen, idióta, elképzelésmentes, és nem utolsó sorban ötlettelen. Szerencsére emberünk gyorsan rájött ilyen irányú tehetségtelenségére, így ezután a munka után fel is hagyott hasonló tevékenységeivel. Egyébként ezzel együtt van neki összesen kettő. Szóval itt ez az Alienator, ami gyaníthatóan egy "ügyes és kreatív" szójátéknak lehet az eredménye. Alien, mert az űrből jött és gonosz; Terminátor, mert félig gép (bár ez semmiből sem derül ki) és sebezhetetlen; de lehetne mondjuk a Predator is, mert fejvadász, és végül is élő organizmus is lehetne akár. Szóval ügyesen van ez összepakolva, az anyja köcsögit. Kérem ezt az űrlényt úgy kell elképzelni, hogy adott egy '80-as évek metál lady, a mellei helyén hatalmas vasúti lökhárítóval, vagy centrifuga dobbal, a kezére pedig rá van húzva egy fegyver, ami levehető. Kapcsoljátok csak föl a villanyt nyugodtan, én is megijedtem elsőre tőle, nem szégyen az.
Szóval itt ez a valami, és elképesztően lehetetlen és értelmetlen dolgokat hajt végre. Például leül őzikét simogatni, egyszer szó nélkül leöl egy ártatlan embert, másszor lebratyizik velük (már azokkal, akiket egészen a végéig le akart ölni), illetve üres házban percekig durrogtat, amit kívülről személhetünk, miközben azon gondolkodunk, hogy vajon mire a büdös francra lövöldöz. Következetlen (filmes zsargonnal szar) az egész na. Egyébként ennek a borzalomnak a szerepében Teagan Clive "brillírozik", akinek volt még egy pár hasonló merénylete, mégis leginkább testépítő karrierjével híresült el anno apáink körében.
És ha már itt tartok, még egy nevet kiemelnék, utána gyorsan el is felejtek színészetről beszélni, mert félek soha nem gyógyuló depresszióba zuhanok tőle. Szóval Élienátorunk mellett Jan-Michael Vincent neve érdemes még az említésre, akinek már a korai '60-as években elkezdődött közel sem sikeres, de filmekben annál gazdagabb pályafutása. 30 év alatt olyan professzionálisra fejlesztette tehetségét, hogy megkaphatta tárgyalt filmünk gyakorlatilag főszerepét, hiszen ő A Vadőr, aki végtére is felveszi a monszterral az elkeseredett harcot. (Na azt soha nem tudjuk meg, mért nem hagyják, hogy a szökevény harcoljon vele. Erre komolyan szeretnék választ kapni, ám tudom, hogy nem fogok. Az feleim egy fűszálat nem tesz keresztbe a film alatt, miközben nyomorult tinédzserek drámáznak, hogy nem akarnak meghalni, bár erőbe nem telne nekik szó nélkül elsétálni. Hiszen az Alienatort egyik sem érdekli, neki a rab kell.)
Egyébként tényleg még ő az egyetlen, aki megmenti a filmet attól, hogy kandi kamerás videónak gondoljuk a dolgot. Neve később a trash rajongói táborban abszolút sikerfilm, Alien ripoff Xtro II-ben is megtalálható, mégis TV-s körökben, az Airwolf mozi, illetve sorozat kapcsán találkozhatott vele a jónép. Na erről akkor ennyit, is, a tinik egytől egyig fejlövést érdemlő kategória, meg van még benne két retardált redneck trotli orvvadász, akiket szerintem valamilyen brazil szappanopera válogatásról rúgtak ki, úgy kerültek ide. És ha belegondolok, hogy a filmet az egyik emlékének ajánlják. Ja és ott az űrszökevény Kol, aki az elején James Bondot megszégyenítően aprítja a jónépet, később azonban az egész film alatt csak tátja a fogtömésekkel teli pofáját, és 80 éves, hererákban és házi pálinka elvonási tünetekben szenvedő öreg módjára nyög és hörög meg károg, és az égvilágon semmit sem csinál.
A zenéjét a stáblista szerint Chuck Cirino (Chopping Mall, The Return of Swamp Thing etc.) jegyzi, aki gyakorlatilag az sem biztos, hogy ott volt. Ez most komoly, nagyon valószínű, hogy a filmben elhangzott - egyébként talán tűrhető - zenét nem ő komposztálta. (bocsánat, komponálta). Ezt mi már soha ne fogjuk megtudni, már csak azért sem, mert rohadtul nem érdekel. És ha már itt tartunk, hogy csítelés, volt azért még egy két érdekesség az "alkotásban". A "börtönbolygó" illetve az űrhajó külső felvételei az 1970-es UFO, illetve az 1975-ös Space: 1999 című filmekből lettek egy az egyben odarakva. Ezt a sunyiságot vazzeg.
Mindent összevetve Fred Olen Ray neve mégsem ismeretlen a szado-mazo filmes hajlamokkal megáldott rajongók körében. Rendezői attitűdje több, mint szánalmas, tényleg olyan, mintha egyenesen Ed Wood maga lett volna a tanácsadó, ötletmester. Rendezésről esetében nem beszélhetünk, nincs az a filmes tanulmánykötet, amiben rálelhetnénk módszerére. Ez is csak annak lehet a bizonyítéka, hogy emberünk nem pusztán tehetségtelen, de nem is ért hozzá. Mégis, a mai napig ontja magából a szarabbnál csak egy fokkal rosszabb produkcióit, ami nem baj, mert legalább a kereskedelmi vagy hálózat televízióknak van mit olcsóé levetítenie. Mi pedig ámulva nézzük, az évek alatt vajon mit tudott hozzátenni a szerényen szólva is pocsék Alienatorhoz rendezés és ötlet terén. Elárulom, volt, amivel alulmúlta. Most látom, Napóleont el kéne venni előle, mert már habzik a szája. Na odalépek, én már tudom, milyen merénylet áldozatának lenni.
ITT egy kis érdekességgel megspékelve te is tehetsz egy kört.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése