"In the cornfield, no one can hear you scream"
Mondanom sem kell, sok mindent bevesz az egyszeri horror fanatikus gyomoridege. Kaptunk már az arcunkba változatosabbnál változatosabb mumusokat, rémeket, meg Uwe Boll-okat. Így bővült szépen lassan a slasher műfaj karakterkészlete is, és így lettek William Wesley rendezőnek köszönhetően a madárijesztők is az öncélú öldöklés nagymesterei.
Túl sokat nem beszélnék erről a moziról, ha azt mondom, alacsony költségvetés, nevenincs színészek, nulla történet, akkor asszem mindent elmondtam. Szegény Madárijesztő elvtárs az Ózból biztos forog a sírjában, és nem amiatt, mert a sötétebbik oldala került ezúttal a vászonra. Az ötlet nagyon jó, helyenként a megvalósítás is ütős, vannak frappáns gore jelenetek, és még az atmoszférára sem lehet panaszunk, ám valahogy nekem mégsem ül a dolog. A legnagyobb baj itt a történettel van. Azaz hogy nincs, mert történet mint olyan, na az nincs neki. Legalábbis én nem tudtam kiszűrni semmi sztorilájnt a dologból. Rablók rabolnak, aztán meg redneck madárijesztők játszanak velük valahol Mexico környékén, mer' abból ugye mi baj lehet. A legnagyobb szívfájdalmam, hogy ezekről a madárijesztőkről (hárman vannak) nem tudunk meg gyakorlatilag semmit. Na persze egy darabolós filmben legalább annyira van szükség a háttársztorira, mint egy békebeli NSZK szoftpornóban. Úgyhogy ha mindezt figyelmen kívül hagyjuk, lemegyünk butába, akkor igazán élvezetes kis mészárlás kerekedik ki ebből az alig 80 perces taktusból. Az effektek helyenként tényleg nagyon eltaláltak, néha olyan érzésem volt, valamilyen Élőhalott Visszanéz című zombieposzt sasolok. És amit megemlítenék még, az a film zenéje. Barátian illeszkedik a film egészéhez és annak egyes elemeihez. Soundtracket (túl sokat azért ne várjatok) az a Terry Plumeri jegyzi bezony, akinek gyakorlatilag ez volt az első munkája, ám ezek után még sok sok változatos B illetve trash szösszenetet sikerült magából kiizzadnia.
Egyszómintszáz, klausztrofób atmoszférája, élvezhető effektjei, és klasszikus mivoltja okán bátran ajánlom az arra érdemesnek, még akkor is, ha nekem annyira nem is jött be, dehát az meg kit érdekel.
Kis kedvcsinálás pedig itt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése